logo
Az ókori Egyiptom
Papp Gábor (szerk.)

Az ókori Egyiptom

Kossuth Kiadó
2 990 Ft
-15%
2 542 Ft
    A termék tulajdonságai
  • 216 x 286 mm
  • 120 oldal
  • keménytáblás
  • ISBN 978-963-09-8867-4

A NÍLUS, AZ ÉLET VÍZE

Kevés olyan kultúra van, amely természeti környezetétől annyira függött volna, mint az ókori Egyiptom. Ezt már az Egyiptomot a Nílus ajándékának nevező Hérodotosz is megállapította. Bár Egyiptom éghajlata az ókorban nedvesebb lehetett, i. e. 3000 körültől már tartós száraz időszakok jellemezték. Az élet a Nílustól függött, és ennek az egyiptomiak is tudatában voltak. A napistenhez, Atonhoz írt himnuszában Ehnaton fáraó dicsőíti az istenséget, amiért az emberek (az egyiptomiak) életben tartására megteremtette a Nílust, az idegenek számára pedig az égben az esőt.

Egyiptom területének mûvelhető részét az a vastag üledékréteg alkotta, amely körülbelül 24 000 évvel ezelőtt, a Nílus éves áradásai következtében kezdett lerakódni. Az etióp hegyvidék és a trópusi Afrika nyári esőzéseiből eredő iszapos víz augusztustól novemberig elborította a Nílus-völgyet. A vízszint emelkedése július közepén kezdődött, ami többé-kevésbé egybeesett a Szíriusz csillag (az egyiptomiaknak Szothisz) felkeltével, és megadta az év és az évszakok – ahet az áradás; peret a sarjadás és semu a nyár – kezdetét.

Egyiptom természetföldrajza nemcsak népe életének anyagi oldalát határozta meg, de hasonló hatást gyakorolt világképükre is, amelyet a dualitás alapelvének ciklikus rendszere határozott meg. Ilyen ciklikus mozgásnak számítottak például olyan jelenségek is, mint a Nílus előre jelezhető áradása és apadása, valamint a csillagok és bolygók járása. A természet ilyen ciklikus mozgásai egybeestek azzal a történelemszemlélettel, amelyben az eseményeket egy állandó, megújuló körforgásban szemlélték, és nem egy lineáris fejlődés állomásaiként értelmezték. A kettősség alapelve magyarázatot nyer egy olyan világban, amelyet a kietlen sivatag és a termékeny völgy, a delta széles síksága és a Nílus-völgy keskeny szalagja, valamint a folyó két partja határoz meg. A természet sokkal univerzálisabb kettősségeivel – az éggel és földdel, az éjszakával és nappallal, a férfival és nővel – mindez beleillett a két, egy-mást kiegészítő félből álló egész fogalomkörébe. E koncepció olyan dolgokban is tükröződött, mint a kettős királyság intézménye; a fáraót ugyanis „Felső- és Alsó-Egyiptom királyának” nevezték. A kettősségnek az államszervezetben is megfigyelhető alapelve olyan adminisztratív címekből válik világossá, mint a „a két kincstár felügyelője” vagy „a két magtár felügyelője”. Amikor a szövegek az egész lakosságot említik, akkor a patra és a rehitre (nemesekre és közemberekre) vagy a „nagyokra és a kicsikre” utalnak. A dualitás és a szimmetria az egyiptomi vallás és mûvészet alapelemei voltak.

A természet szabályossága és a természettől való függés, amelyről az egyiptomiak azt tartották, hogy az istenek tevékenységének eredménye, táptalaja lett egy, az univerzum mûködése hátterében feltételezett isteni kozmikus princípium elméletének.

További ajánlatunk

Britannica Hungarica kisenciklopédia
Az…
3 490 Ft 2 966 Ft
-15 %
Több mint sport
3 990 Ft 3 392 Ft
-15 %
Horthy
3 990 Ft 3 392 Ft
-15 %
A történelem legfontosabb döntései
3 990 Ft
 
Hírhedt diktátorok végnapjai
2 990 Ft 2 542 Ft
-15 %
Az Amerikai Egyesült Államok története
1 990 Ft 1 692 Ft
-15 %
A szubszaharai Afrika története
1 990 Ft 1 692 Ft
-15 %
Ötven fegyver, amely megváltoztatta a történelmet
4 500 Ft 3 825 Ft
-15 %
Hírhedt diktátorok asszonyai
3 600 Ft 3 060 Ft
-15 %
Franciaország története
1 990 Ft 1 692 Ft
-15 %
Remények és csalódások
3 490 Ft 2 966 Ft
-15 %
A hírnök
3 990 Ft 3 392 Ft
-15 %