Okosabbak a gyerekek, mint a felnőttek. Nincsenek előítéleteik, kimondják, amit gondolnak, amit éreznek. Mernek sírni, önfeledten nevetni, haragszanak, majd kibékülnek, és kérdeznek, és kérdeznek.  Ők a legnagyobb világhódítók. Csiszolatlan gyémántok!  Ezek a mesék értük, nekik születtek. Olvasva szórakozhatnak, közben ámulhatnak, sőt, még csiszolódhatnak is.

Lányok és fiúk, jó szórakozást, élvezzétek az erdők  állatainak kalandozásait, ők ti vagytok, ti pedig ők!

„Mesélés közben önmagunkat is megismerjük és megfogalmazzuk, így válunk teljes emberré. Ezt a szívünkig ható mesélőkedvet érezzük és élvezzük Marton Mária könyvében. Olvasás közben felfedezzük a világ és a lélek tájait, együtt utazunk az író áradó képzeletével. Bár gyerekeknek szól ez a könyv, de ajánlom a gyermeklelkű felnőtteknek is.”

Csukás István

„Marton Mária meséi a gyerekkor olyan jeleneteit viszik át a mese hagyományosan stiláris eszközeit már csak a hangulat kedvéért is kihasználva, felidézve, amelyekről mesét nemigen szoktak írni. Ezek a mesék a gyerekek társadalmi világának drámaibb, valóságosabb és izgalmasabb helyzeteit adják mesei formában, azoknak, akik valójában bennük élnek, de alig-alig olvashatnak róla.”

Szász Imre

„Ezek a mesék egy-egy dráma, regényes történet. Marton Mária filozofál, érzelmeket ütköztet, fekete humorral büntet, vagy éppen feloldoz. Nem andalítani akar, hanem elgondolkoztatni, ez a gondolkozásra késztetés nem didaktikus, hanem elmélyült. Nem csupán gyerekeknek szól, hanem nagyon is nekünk, akik tanítani próbálunk egy új nemzedéket.”

Lázár Ervin