Iratkozz fel hírlevelünkre! Szállítás Fizetés Kapcsolat GYIK
Kérdésed van? vevoszolgalat@kossuth.hu
Megrajzoltam a fonákját.
Nem értek a számítástechnikához.
Na, jó, egy kicsit igen.
Még villamosmérnök-hallgatóként ismerkedtem meg vele, azelőtt, hogy a személyi számítógépek hódító útjukra indultak volna Magyarországon.
Erősáramú szakos végzettségem folytán a villamosenergia-iparban kezdtem dolgozni – és dolgozom azóta is –, a számítástechnikának „csak” felhasználója maradtam. A bitek, bájtok világában, az operációs rendszereken túl már nem mozgok otthonosan. Sőt, sokszor azon innen, a felhasználói programokban sem...
Amióta az eszemet tudom, szeretek rajzolni. Ez megmaradt egyik hobbimnak, nem lettem képzett művész, grafikus. Egyetemi kiadványokban megjelent, többnyire szórakoztató illusztrációim folyományaként kaptam meghívást az Alaplaptól, hogy készítsek rajzokat a PC-Papír című, 1990. év végi vidám kis mellékletükhöz. Karikatúráim sikere nyomán ragadtam ott a szerkesztőbizottságban, és félig-meddig kívülálló érdeklődőként – a lap szerzőinek és szerkesztőinek kreatív közreműködésével – bő egy évtizeden keresztül igyekeztem a számítástechnika fegyelmet követelő és sokszor száraznak tűnő világába egy kis könnyedséget vinni, megmutatni a dolgok fonákját a cikkekhez készített illusztrációkkal.
E rajzok remélhetőleg kellemes emlékeket idéznek azokban, akik részesei voltak ennek a műszaki forradalomnak a '90-es években, az ifjabb generációknak pedig egy kis történelmi betekintést nyújtanak az informatikai eszközök mindennapivá válásának hőskorába. Bár azóta sokat fejlődtek a műszaki megvalósítások, néha mégis azt érezheti az ember, mintha nem is teltek volna el évtizedek a rajzok készítése óta.
Feleki Zoltán
szöveg
