Iratkozz fel hírlevelünkre! Szállítás Fizetés Kapcsolat GYIK
Közel tíz éven át tartó dékáni munkája során Julie Lythcott-Haimsnek sok alkalma volt megfigyelni azokat a tendenciákat, amelyek a szülő-gyerek kapcsolat változását leginkább jellemzik a 21. század elején. A könyv négy jól elkülönülő részből épül fel. Először megismerhetjük a jelenlegi helyzetet: hogyan végezzük a tinédzser korból éppen kilépő fiatal felnőtt gyermekeink nevelését, hogyan támogatjuk őket, milyen tipikus jelenségekkel szembesül a szülő, amikor gyermeke életében bekövetkezik az önállósodás ideje. A leíráson túl megismerhetünk egy-egy lehetséges okot, ami miatt a huszadik század második felében egymást követő szülőgenerációk eljutottak a jelenlegi állapotba. A második részben Lythcott-Haims meggyőzi az olvasót arról, miért kell változtatnia az első részben beazonosított szülői mintákon, amelyek lényege az, hogy gyermeki státuszban tartja a fiatalt, annak döntéseit túlzó mértékben átvállalja, és erőteljes szülői jelenlétével hátráltatja a leválást. A harmadik részben természetesen érkeznek a megoldásra tett javaslatok. Sok apró, valóban az életből ellesett, kipróbált módszert kaphatunk arra, hogyan kerüljük ki a „helikopter szülők” csapdáját, vagy ha már beleestünk, milyen tudatos lépésekkel vonuljunk vissza gyermekeink életéből, hogy valódi felnőtté válásuk megtörténhessen. Végül arról is szó esik, mire használhatjuk az így felszabaduló időt és energiát: természetesen önmegvalósításra, saját életünk kiteljesítésére, és nem utolsó sorban arra, hogy olyan szülőkké váljunk, amilyenek lenni szeretnénk. A szerző természetesen elsősorban a mai amerikai társadalom jellegzetességeiből indul ki, de tagadhatatlan, hogy a magyarországi tapasztalatok kísértetiesen hasonlítanak erre: ki ne hallott volna a „Mama-Hotel” jelenségről, vagy arról, milyen kevés fiatal házasodik manapság, és milyen kevesen vállalják szívesen a felnőtt státuszt.
szöveg
